2020 - Vidra

Nyilvános Év Emlőse rendezvényeink:

Időpont

Rendezvény Helyszín

2020.03.03.

Vadvilág Nap Fővárosi Állat- és Növénykert

További rendezvényeinket a koronavírus okozta vészhelyzet feloldásáig el kellett halasztanunk!

Vigyázzunk magunkra és vigyázzunk egymásra!

 

Eurázsiai vidra (Lutra lutra) - letölthető formában itt

 

A VIDRA ÉS A HALAK

A vidra vizeink egyik csúcsragadozója, ami azt is jelenti, hogy elsősorban állati eredetű táplálékon él. Tavasztól kezdődően az év során egyre nagyobb a táplálékában a halak aránya, melyek közül a legyengült és kisebb méretű, nagy tömegben előforduló, sokszor idegenhonos inváziós halakat (pl: ezüstkárász, naphal, törpeharcsa, amurgéb) részesíti előnyben.

Egy kilogrammnál nagyobb, tehát komolyabb gazdasági jelentőségű halakat szinte sosem fog meg. Ennek egyszerű oka, hogy a nagyobb halak elejtése jelentős energiabefektetést igényelne tőle, ami nem térül meg számára, mert sem helyben elfogyasztani, sem eltárolni nem tudja az ilyen méretes halakat.

Tavasszal, illetve nyáron kétéltű fogyasztása is jelentős lehet, de olykor-olykor emlős és madár préda is szerepel az étlapján, a fiatal egyedek pedig előszeretettel fogyasztanak még ezeknél is könnyebben elérhető gerincteleneket: csigákat, kagylókat, férgeket, vagy rovarokat.

 

JÁTÉKOS TANULÁS

Vidráink az év bármely szakában szaporodhatnak, bár a tél végi párzás a legjellemzőbb. A 60-75 napos vemhességet követően az újszülöttek szeme még 30 napig is zárva lehet.

A hosszú utódgondozás során, játékos viselkedésükkel kísérve, a fiatalok eltanulják szüleiktől az úszástól kezdve a vidralét minden csínyját-bínját, hiszen gyakran születésük után még egy évvel is a "mama hotel" szolgáltatásait veszik igénybe.

A két éves korukra ivaréretté váló vidrák megpróbálnak maguknak territóriumot foglalni, de addig is magányos vándorként, saját terület nélkül barangolnak a vízfolyások, tavak mentén.

 

VÍZHEZ IGAZÍTVA

A vidra minden porcikájában a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Testfelépítésükre jellemző, hogy áramvonalas, torpedó alakú testüket rendkívül dús, jó hőszigetelésű szőrzet borítja, mely a vízhatlanságát is biztosítja az egyedek számára. A bőrük alatt vastag szigetelő zsírréteget nem halmoznak fel, így a bunda gondozásával, víztaszító állapotának fenntartásával és tisztán tartásával sok időt töltenek.

A vadászathoz szükséges gyors úszását ujjai között feszülő úszóhártyák segítik. Hosszú bajuszszálaival érzékelve a zavaros, átláthatatlan vízben is könnyen megérzi az akadályokat így ilyenkor is gyorsan és ügyesen navigál.

 

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK

A vidrának természetes ellensége nem nagyon van, esetleg a nagyon felerősödött rókaállomány és a kóbor kutyák lehetnek veszélyesek rájuk nézve.

Sajnos a vizek szennyezése komoly, sokszor nehezen kimutatható módon csökkenti a vidraállomány méretét, mivel a táplálékul szolgáló halakban felgyülemlő méreganyagok, nehézfém-származékok a szervezetükbe jutva megbetegíthetik, vagy el is pusztíthatják ezeket a szép állatokat.

A vízpartok közelében húzódó autóutak káros hatásairól az utak mentén talált nagyszámú elütött példány tanúskodik.

Sajnos a tudatlanságból, felkészületlenségből elkövetett szándékos emberi pusztítás is komoly veszélyt jelenthet az állományra.

 

VIDRAVÉDELEM

Jelenleg természetvédelmi helyzetük világviszonylatban nem megnyugtató, de Magyarországon egyelőre viszonylag jelentős, nagy egyedszámú állományait találjuk. A mi feladatunk tehát ennek az állománynak a megőrzése, védelme.

Az eurázsiai vidra fokozottan védett hazánkban, pénzben kifejezett értéke 250 000.- Ft. Zavarása, veszélyeztetése, vagy elpusztítása jogszabályba ütközik, szélsőséges esetben akár börtönbüntetéssel is sújtható.

A mezőgazdasági munkák során használt kemikáliák (műtrágya, növényvédőszer) mennyiségének jelentős csökkentése, a vizeket terhelő méreganyagok kivonása a forgalomból jelentősen hozzájárulhat a vidrák egészségi állapotának javításához.

A vidrák védelmében a veszélyes, partmenti útszakaszokon az óvatos, figyelmes vezetéssel – pláne a szürkületi, éjszakai órákban – sok vidra életét menthetjük meg.

 

A VIDRA A VÍZEK ŐRE

A vidra jelenléte elegendő táplálék, és viszonylagosan zavartalan környezeti viszonyokat jelez. Azok a tavak, tórendszerek tehát, ahol vidra nyomait láthatjuk a parton, esetleg jellegzetes ürülékkupacait fedezhetjük fel, vagy nagyon szerencsés esetben magát az állatot is megpillanthatjuk, biztosan nem halott vizek.

A vidra a sérült, gyengébb, illetve idegenhonos inváziós halak és rákok pusztításával az élővizek őshonos élővilágának fennmaradásához is hozzájárul.

Fotó: Máté Bence

 

Teszteld le a tudásod a vidráról!

I. Milyen kitüntető címet kapott a vidra 2020-ban?

1. az év cukisága
2. az év vízi állata
3. az év emlőse
4. az év úszóbajnoka

II. Ki a vidra legközelebbi rokona az alábbiak közül?

1. hód
2. menyét
3. földikutya
4. hiúz

III. Hol élnek a vidrák?

1. nyílt gyepekben és mezőkön
2. háborítatlan hegyvidéki erdők mélyén
3. vizek közelében
4. magashegységekben, sziklákon

IV. Elsősorban mikor aktív a vidra?

1. éjszaka
2. reggeli után
3. ha már nagyon éhes
4. nappal

V. Mi szerepel a vidra étlapján?

1. ízeltlábúak, halak, békák, vízimadarak
2. őzgidákat előszeretettel ránt be a vízbe, majd fulladásuk után elfogyasztja őket
3. nem válogatós, de kedvence panírozott halrudacska és a halászlé
4. növényevő, fák ágaival, hajtásaival táplálkozik, és ezekből építi a várát is

VI. Hogyan alkalmazkodott a vidra a vízi életmódhoz? (több válasz is helyes)

1. áramvonalas, torpedó alakú testével, a lábujjai között feszülő úszóhártyával
2. úszószemüveggel, úszógumival
3. tömött, sűrű szerkezetű víztaszító bundájával, zárható fül- és orrnyílásaival
4. nem alkalmazkodott különösebben, ugyanúgy, ahogy a vakond is, képes úszni a vízben

VII. Mi védi a vidrát a vízben a kihűlésről?

1. neoprén búvárruhája
2. a bőre alatti vastag zsírréteg
3. a rendkívül tömött, víztaszító bundája
4. vastag bőre

VIII. Meddig képes a víz alatt maradni egy vidra?

1. 20 másodpercig
2. 1-2 percig
3. 5 percig
4. 10 percig

IX. Alszik-e a vidra téli álmot?

1. alszik, még horkol is
2. nem alszik, egész télen aktívan keresi a táplálékát és szeret játszani a hóban
3. csak, ha nagyon fáradt
4. félhibernációban van, néha felébred, és élelem után néz

X. Hogyan jelöli meg a területét a vidra?

1. sziszegő hangjával
2. a farkát belecsapja a vízbe és ezzel a csattanó hanggal
3. ürülékével, kaparásnyomokkal jelzi jelenlétét
4. a saját bundájából tép ki szálakat, amik beleragadnak a vízparti nedves talajba

XI. A vidra fokozottan védett állat, mi veszélyezteti a fennmaradását hazánkban?

1. a vizes élőhelyek csökkenése, pusztulása (pl.: vízpartok betonozása, parti növények irtása)
2. vízközeli autóutak építése (pl.: gázolás)
3. a vidrákról alkotott tévhitek miatti illegális elejtés
4. az eddig felsoroltak mindegyike

XII. Honnan kapta a nevét Lutra, a Fekete István regényében szereplő vidra?

1. Abban az időben a szerencsejátékot lutrinak nevezték és a főszereplő vadász a lottónyereményéből vásárolta az állatot.
2. Az eurázsiai vidra latin neve Lutra lutra.
3. A vidrák a ház körül élő szárnyasokat gyakran megtámadják, elrabolják. A könyvben szereplő állat éppen lúdra vadászott, amikor elkapták.
4. Ez egy hangutánzó szó, a vidra ilyen hangot hallat, hogy lutra-lutra ezért kapta ezt a nevet.

XIII. Milyen különbségek figyelhetőek meg, a vidra és a hód között? (több válasz is helyes)

1. Táplálék összetételük jelentősen eltér.
2. Farkuk eltérő, erről könnyen felismerhetőek.
3. A hód csak a gyorsfolyású patakok mentén, a vidra pedig állóvizekben él.
4. Nincs különbség, a fiatal, bohókás hódot becézik vidornak, vagy vidrának.

XIV. Meddig maradnak a fiatal vidrák az anyjukkal?

1. fejletten, nyitott szemmel nagy bundával születnek a vidrák, a születésük után pár nappal az anyjuk elzavarja őket, a vadászatot maguk tanulják meg.
2. Az utódok vakon születnek, szemük egy hónap múlva nyílik ki, két hónaposan látnak neki az úszással és a vadászattal való ismerkedésnek, anyjukkal egy évig is együtt maradhatnak.
3. Az utódok vakon születnek, akár fél évig is eltart, amíg azt a tömött bundát kifejlesztik maguknak, és csak ezután jönnek elő a kotorékból, ezután még legalább 2 évig anyjukkal maradnak.

XV. Mikor váltak ivaréretté a vidrák?

1. fél évesen
2. 2-3 évesen
3. 5-6 évesen
4. 10 évesen

XVI. Elképzelhető, hogy vidra a hasán csúszkáljon (szánkózzon) a hóban?

1. Teljesen kizárt, mert téli álmot alszik
2. Mivel sosem jön ki a vízből, elképzelhetetlen
3. Nem ritka esemény a havas tájon hason csúszva közlekedő vidra látványa
4. Nem, mert csak háton szeret csúszkálni, hogy közben a ragadozómadarakat figyelhesse

 (I.:3;II.:2; III.:3;IV.:1;V.:1; VI.:1,3;VII.:3;VIII.:2;IX.:2;X.:3;XI.:4;XII.:2;XIII.:1,2;XIV.:2;XV.:2;XVI.:3)