Vakond

A közönséges vakond (Talpa europaea) a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe tartozó, 12-16 cm hosszú, hengeres testű, erős mellső ásólábakkal rendelkező, 3 cm farokhosszúságú állat. Szemei aprók, fülkagylójuk nincs, fülnyílásai – szemeihez hasonlóan – bőrredővel lezárhatók. Orra megnyúlt ormányszerű, színe húsvörös. Testét fedő bársonyos, tömött szőre egyöntetűen koromfekete.

A mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántóktól eltekintve szinte minden élőhelyen megtalálható, Magyarország egész területén.

Egész testfelépítése földalatti életmódjához alkalmazkodott, a felszínen viszonylag ritkán figyelhető meg. Jelenlétét az ún. vakondtúrások jelzik, melyek a földalatti járatkészítés melléktermékeiként feleslegessé vált, morzsolt talaj felszínre tolt kupacai. A túrások 40 cm-nél többnyire kisebb átmérőjű, 15-20 cm magasságú földhányások, melyek kisebb-nagyobb, sokszor kanyargós vonalat képező csoportban jelennek meg a felszínen.

Mivel a más emlősökkel nehezen összetéveszthető, jól felismerhető vakondot ritkán pillanthatjuk meg, túrásainak felfedezése is elegendő jelenlétének igazolásához.

A föld alatti életmód miatt a vakondok viselkedésük ritmusával nem igazodnak a napszakok változásához, saját belső állapotuk szerint akár éjjel, akár nappal is táplálék után indulhatnak. Portyái során az akár 100 métert is meghaladó járatrendszerbe pottyant rovarokat, pajorokat, gilisztákat fogyasztja.

A kiskert tulajdonosok a vakondtúrások kéretlen fel-felbukkanása miatt nem mindig örülnek a vakond megjelenésének saját portájukon, ám ha tudnák, hogy egy-egy példány hatalmas mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során, talán könnyebben elfogadnák a kis társbérlőket. Összegyűjtöttünk néhány trükköt, amivel talán kicsit irányíthatjuk vakond-társbérlőinket, hogy mely területeket tartsák egy kicsit tiszteletben, túrásmentesen. A lista letölthető innen, azonban a módszerek működéséért garanciát nem vállalhatunk - valahol az egyik, máshol a másik működik.

A késő tavaszi, kora nyári időszakban, amikor a fiatal vakondok önállósodnak, a vakondtúrások száma hirtelen megszaporodhat élőhelyein. Ilyenkor próbálnak ugyanis a fiatalok saját területeket keresni maguknak, ami nem is egyszerű, mivel a kifejlett állatok szigorúan felosztják egymás között az alkalmas területeket és saját territóriumukra nem engednek be betolakodókat. Nem is gondolnánk, hogy e békés kinézetű, kedves kis állatok milyen heves párharcokat vívnak egymással a jobb élőhelyfoltokért.

Nem is gondolnánk, de bizonyított tény, hogy a vakond kitűnő úszó és egyáltalán nem idegenkedik a víztől.