2021 - Hermelin

Az Év Emlőse: a hermelin (Mustela erminea)

 

SZÍNVÁLTÓ HERMELIN

Hermelin részleges téli bundában (Somogyi László felvétele)
Hermelin részleges téli bundában (Somogyi László felvétele)

Hyacinthe Rigaud (1701): XIV. Lajos francia király hermelinpalástban (részlet)
Hyacinthe Rigaud (1701): XIV. Lajos francia király hermelinpalástban (részlet)

 

A királyi hermelinpalástok hófehér színét, benne az apró fekete pöttyökkel, az állat téli bundája adta. Télen ugyanis – a hazai és északabbra eső területeken – a hermelin fehér bundát ölt, csak a farka vége marad még ekkor is fekete. Ezekből a farokvégekből származtak a fekete csíkokat a paláston. Tavasszal aztán levedli fehér szőrszálait és hátán, oldalán rozsdabarna bundát ölt, csak a fehér hasoldal és a fekete farokvég emlékeztet téli önmagára. A hófehér hermelin a havas tájban szinte észrevehetetlen. Ahogy azonban a vizeket fehér jéggé fagyasztó dermesztő hidegek, a szikrázó, havas telek egyre ritkulnak, rövidülnek, a fehér hermelin is egyre gyakrabban marad világítóan feltűnő a sötét téli talajon. A színváltásból eredő előny hátránnyá válik, így szépen lassan elmarad a bundaszín-váltás is. Azok az egyedek, amelyek nem, vagy csak részlegesen váltanak színt, előnyre tesznek szert. Több utóduk lesz, és így a nyári mintásan maradó hermelin is egyre gyakoribbá válhat. A folyamat nem gyors; tartós és állandósuló klimatikus változás mellett zajlik. Egy újabb egyértelmű példa klímánk egyirányú változására adott természetes reakcióra. Így a fehér hermelin már-már olyan ritka lesz, mint a fehér holló.

 

EGY ÁLLATFAJ, KÉT MÉRETTARTOMÁNY

Kifejlett hím hermelin (Dr. Takács András Attila felvétele)

Kifejlett hím hermelin (Dr. Takács András Attila felvétele)

 

A hermelin esetében – a kisragadozók közt szokatlan módon – a hímek és nőstények között szinte nincs is testméretbeli átfedés. Azaz a legnagyobb nőstény sem nagyobb, mint a legkisebb hím. Ez a méretkülönbség azt is jelenti, hogy nincsenek közös vacsorák a „családban”, hiszen a hímek és nőstények más méretű zsákmányra vadásznak (persze magányos állatok lévén, a két nem képviselői egyébként is csak szaporodási időben találkoznak hosszabban). Ugyan mindkét ivar esetében igaz, hogy vérmes vadászok és szinte kizárólag állati eredetű táplálékmaradványok azonosíthatóak ürülékükből, míg a nőstény hermelin a zsákmányszerzés során például a mezei pockot akár a járatrendszerébe is követni tudja, addig a nagyobb hím erre nem képes. Ő inkább hörcsög- vagy ürgelyukakban tanyázik és e kisemlősök mellett kósza pockot vagy akár üreginyulat vacsorázik. A vízben is ügyesen mozognak, úgyhogy zsákmányukat akár ott is el tudják ejteni.

 

IGÉNYES LAKÓHELYVÁLASZTÓK

A hermelin kedveli a vízparti részeket (Dr. Takács András Attila felvétele)

A hermelin kedveli a vízparti részeket (Dr. Takács András Attila felvétele)


Egyáltalán nem mindegy a hermelinnek, hogy hol üt tanyát, hiszen olyan vidék kell neki, ahol a nőstények és a hímek is megtalálják életfeltételeiket. Előszeretettel választ változatos, természeteshez közeli, a biológiai sokféleség szempontjából is értékes területeket. Többféle élőhelyfolt, széles táplálékkínálat és különböző típusú és méretű búvóhelyek jellemzik lakóhelyeit. Az idegenhonos inváziós növényekkel erősen fertőzött, vagy az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, fajszegény, pláne erősen vegyszerezett foltok mellett, az ember folyamatos jelenlétét sem viseli jól, a települések közelségét kerüli. Mindebből tudhatjuk, hogy ahol hermelin fordul elő, ott általában közel érintetlen, jó természetességű vagy természetvédelmi szempontból is kedvezően kezelt természetes élőhelyet találunk.

 

SOKFELÉ, DE KEVESEN

Egyre ritkább látvány: télibundás hermelin (Fitala Csaba felvétele)

Egyre ritkább látvány: télibundás hermelin (Fitala Csaba felvétele)


Térképen ábrázolva a hermelin országos elterjedését, szinte az egész országot lefedő, nagy foltot rajzolhatnánk - elméletileg. Ez persze azt a téves látszatot keltené, hogy egy közönséges, mindenütt elterjedt fajról van szó, pedig egyáltalán nincs így. A hermelin elterjedése ugyanis nagyon sok, apró foltból áll valójában, ahol a potenciális élőhelyfoltok az országban szinte bárhol előkerülhetnek. A legnagyobb valószínűséggel a zavartalan, vízparti vagy vízhez közeli élőhelyfoltokban találjuk meg, de előfordulhat minden olyan helyen, ahol az előző bekezdésben leírt sokféleséget megtalálja. Nem készült még olyan átfogó állományfelmérés Magyarországon, amely alapján meg tudnánk mondani a hermelin tényleges elterjedését és megbecsülhetnénk az állományméretét. Ennek egyik oka, hogy nagyon nehéz, sok időt és energiát igénylő feladat ezt a kimondottan rejtőzködő kisragadozót megtalálni. A másik ok is összefügg a hermelin életmódjával: nagyon nehéz olyan hatékony módszert találni, amely alkalmas lenne rá, hogy országos léptékben felmérhessük vele a hermelin-állományt.

 

VÉDJÜK, DE HOGYAN?

Hermelin (Dr. Takács András Attila felvétele)

Hermelin (Dr. Takács András Attila felvétele)

 

Nagyon nehéz megtervezni egy állatfaj védelmét, ha kevés tudományos adat áll rendelkezésre annak elterjedéséről, speciális igényeiről és az őt veszélyeztető tényezőkről. Rendelkezünk persze járulékos adatokkal, hiszen más rokon-, illetve hasonló élőhelyeken élő állatfajok állományfelmérése közben a hermelinről is kapunk adatokat, azonban egy célzott, országos felmérés nagyon fontos és időszerű lenne. A faj ökológiájáról gyűjtött újabb ismeretek alapot jelenthetnek a hermelin állomány fennmaradását segítő védelmi intézkedésekhez. Az állományt segíti a jó természetességű, lehetőleg vízközeli, annak hiányában cserjefoltokkal, facsoportokkal tarkított gyepterületek, vagy kíméletesen művelt (mezsgyesávokkal, fasorokkal, sövényekkel tarkított, nem vegyszerezett, kistáblás) mezőgazdasági területek védelme, kialakításuk elősegítése, ahol ráadásul az emberi zavarás is kicsi. A magas biológiai sokféleség (biodiverzitás) megtartása, javítása, az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása mind a kedvező irányba hat. Ezek mellet a célzott állományfelmérés és monitorozás, a kutatás alapvetően fontos információt szolgáltathat a hatékony további intézkedések megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A lelőhelyadatokkal és fényképpel dokumentált alkalmi megfigyelések első lépést jelenthetnek a faj állományhelyzetének feltárásában.

 

MIT ÜZEN A HERMELIN?

A fentiek alapján, a hermelinnek több üzenete is van erre az évre:

1.) A klímaváltozással és annak járulékos, sokszor rejtett negatív hatásaival,

     2.) az állati szőrméből készült ruhadarabok visszaszorításával,

          3.) a biológiai sokféleség megőrzésével, az idegenhonos inváziós fajok terjedésével,

                4.) az extenzív, vegyszermentes mezőgazdasági termelés szükségszerű kiterjesztésével,

                      5.) valamint élő környezetünk folyamatos monitorozásával

                                                                                                            bizony foglalkoznunk kell!      

 

Hermelin portré </span>(Dr. Takács András Attila felvétele)              

Hermelin portré (Dr. Takács András Attila felvétele)